Kérdezz-felelek

Mit jelent az autoimmun betegség? Melyek a pajzsmirigy autoimmun betegségei?

A szervezetet az idegen betolakodóktól (pl. baktériumok, vírusok)az immunrendszer védi. Ha az immunrendszer működésében zavar támad, akkor a szervezet saját sejtjeit, szöveteit idegenként kezeli, ellenük támad (autoimmun reakció), és gyulladást, a sejtek pusztulását, vagy működésük megváltozását eredményezi.
A hajlam autoimmun betegségekre öröklődhet, főleg nőkben fordulnak elő és gyakran társulnak egymással (pl. pajzsmirigybetegség cukorbetegséggel, meddőséggel stb). Az autoimmun eredetű szerv-specifikus pajzsmirigybetegségeknek két fő formája ismert: az autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto betegség) és a Basedow-Graves kór.

Autoimmun pajzsmirigybeteg vagyok. Várható, hogy más autoimmun betegségem is lesz?

Egy autoimmun betegség esetén nagyobb az esélye annak, hogy a beteg élete során más autoimmun betegség is jelentkezik. Így új panasz, tünet esetén mindig gondolni kell arra, hogy az is autoimmun eredetű lehet.

Megelőzhető-e a csökkent pajzsmirigy működés kialakulása?

Az autoimmun gyulladásos reakció nem védhető ki. A csökkent pajzsmirigyműködés a legtöbb esetben észrevétlenül és lassan alakul ki, de már kezdetben észlelhető a pajzsmirigy ellenes antitest megjelenése a vérben (Ön anti-TPO néven találhatja meg a laborvizsgálati eredményei között), valamint a TSH hormon enyhe emelkedése.

Milyen tünetek alapján ismerhető fel a pajzsmirigy csökkent működése?

Ha a csökkent működés kifejezett, a betegség könnyen felismerhető. Leggyakoribb tünetei a következők: hízáshajlam, székrekedés, száraz bőr, megnagyobbodhat a nyelv, lassúbb szívverés, fáradtságérzet, aluszékonyság, depresszióhajlam, a koncentrálóképesség csökkenése, Struma az esetek csak egy részében észlelhető (struma vagy golyva= a pajzsmirigy megnagyobbodása).

A jóval gyakrabban előforduló enyhén csökkent pajzsmirigyműködést nehezebb felfedezni. Legtöbb esetben nem is tünetek alapján ismerik fel, hanem mert a betegnek strumája van, vagy olyan laboratóriumi eltérése, (pl. emelkedett koleszterinszint), amelynek hátterében viszonylag gyakran áll pajzsmirigy elégtelenség.
Emelkedett koleszterin-érték esetén tehát indokolt a TSH hormonszint mérése.

Kivédhető-e a csökkent pajzsmirigyműködés kialakulása fokozott jódbevitellel?

Nem védhető ki. Magyarország mérsékelten jódszegény terület, tehát a jódpótlás – jódozott konyhasó használata- általában ajánlott. A pajzsmirigy immungyulladás–okozta csökkent azonban a jódpótlás lényegesen nem tudja fokozni, sőt, nagyadagú jódbevitel gátolja azt.

Hogyan kezelhető a pajzsmirigy csökkent működése?

A csökkent pajzsmirigyműködés okozta alacsony hormonszint gyógyszer formájában adott hormonkészítménnyel tökéletesen rendezhető.
a tiroxin hormon nagyon egyszerű molekula, könnyedén előállítható tabletta formájában. Ha szabályosan szedjük, jól felszívódik, és igen lassan ürül ki a szervezetből. Például, ha Ön elutazik, és elfelejti magával vinni a tablettákat, 5-7 napig nem érezné meg a hormon hiányát, hosszabb kihagyás esetén természetesen visszatérnek a tünetek.

Hogyan szedjem a pajzsmirigy hormon tablettát?

a tabletta bevétele általában reggel történik egy korty vízzel. A jó felszívódás érdekében ezután fél óráig sem enni sem inni nem szabad. A reggeli kávéval is fél órát várni kell :-(
Ha Ön reggel siet, ebéd, vagy vacsora előtt is beveheti a gyógyszert, a fenti szabályok betartása mellett.

Ne szedje a pajzsmirigy hormon tablettát más gyógyszerekkel együtt, mert csökkenhet a felszívódása. Ha magasvérnyomásra, vagy szívritmuszavar kivédésére szed reggel gyógyszert, kezdje azokkal a napot, a pajzsmirigy hormon gyógyszert később is beveheti.

Honnan tudja az orvos, hogy mennyi pajzsmirigy hormont kell szednem?

Minél magasabb a vérben a tSH szint, illetve minél alacsonyabb a tiroxin szintje, annál kevesebbet termel a pajzsmirigy, azaz annál több tiroxint kell adni. Ön azonban nem kaphatja meg azonnal a teljes szükséges adagot, mert az mellékhatásokat eredményezhetne. A szervezetet lassan kell visszaszoktatni a normális hormon ellátottsághoz, ezért orvosa előírja a kezdő adagot, és annak rendjét, hogy milyen időközönként kell a gyógyszerdózist emelni. Eleinte gyakrabban, később ritkábban orvosa megméreti a TSH szintet a vérben, hiszen a normális TSH vérszint a legbiztosabb jele annak, hogy Ön annyi tiroxint szed, amennyi hiányzik.

Van-e mellékhatása a pajzsmirigy hormon gyógyszernek?

A tiroxinnak – megfelelő adagolás mellett- lényegében nincs mellékhatása.

Nincs más kezelési mód, csak a gyógyszer, ha csökkent a pajzsmirigyműködésem (jóga, akupunktúra, diéta, testmozgás)?

Sajnos az autoimmun gyulladás pajzsmirigyműködést csökkentő hatása általában végleges. Az életmódbeli változtatások előnyösen befolyásolják az Ön általános egészségi állapotát, de nem gyógyítják meg a csökkent pajzsmirigyműködést.

Változik-e a testsúlyom a pajzsmirigy hormonpótló kezelés hatására?

A pajzsmirigy csökkent működése lassítja az anyagcserét, tehát hízásra hajlamosít. Ön ennek alapján joggal várhatná, hogy a tiroxin szedése fogyást eredményez. Ez kifejezetten csökkent pajzsmirigy működés esetén így is van. Enyhébb formáknál azonban érvényesül a tiroxin hormon enyhe étvágy-javító hatása is, amely szinte észrevétlenül vezethet a testsúly akár 5-6 kilogrammos növekedéséhez is, különösen a kezelés első 3-6 hónapjában. Ha ez tudatosul, Ön nem fog hízni, mert hetente kétszer rááll a mérlegre, nem fogyaszt több kalóriát, sőt, inkább csökkenti a kalória bevitelt, így jó eséllyel fogyni fog.

Vállalhatok-e gyermeket, ha csökkent a pajzsmirigy működésem?

Csökkent pajzsmirigyműködés esetén terhesség előtt, alatt és a szülés utáni fél-egy évben a beteg mindenképpen endokrinológiai szakorvosi ellátást igényel. Fontos, hogy a terhesség megfelelő hormonpótlás mellett következzen be. A terhesség első harmadában növelni kell a hormonpótlást, mert ezzel csökkenthető a korai vetélés rizikója, amely ennél az autoimmun betegségnél gyakrabban fordul elő. Csökkent pajzsmirigy-működés esetén éppúgy szükséges a korai jódpótlás, mint minden más terhesnél, azaz nem elegendő a jódozott konyhasó, hanem jódtabletta, vagy jódtartalmú multivitamin szükséges. Megfelelő jód- és hormon-ellátottság esetén a magzat egészségesen születik meg, tehát terhesség vállalható.

Vállalhatok-e gyermeket, ha túlműködik a pajzsmirigyem?

Teherbe esés és a terhesség kiviselése szempontjából a pajzsmirigy túlműködés időszaka nem optimális (ilyenkor ugyanis az esetleges gyógyszeres kezelés sokkal gondosabb és aprólékosabb beállítást, gyakoribb ellenőrzést, a családtervezés, majd a szülés megtervezése pedig külön figyelmet igényel). Mindezen nehézségek miatt célszerűbb fogamzásgátlást alkalmazni a túlműködés évei alatt. Helyes, ha a gondozóban megbeszéli a beteg a tervezett terhesség időpontját. Ha váratlanul mégis terhesség következik be a túlműködés vagy gyógyszeres kezelés alatt, rögtön jelezze endokrinológusának. A szoptatás szintén speciális szempontokat vet fel.

Hogyan változik meg a pajzsmirigy működése terhességben?

A terhesség a pajzsmirigy számára kihívást jelent, mert egyrészt megnövekszik a jódigény, másrészt csökken az anyai jód hozzáférhetősége. Fokozódik a terhesség alatt a pajzsmirigy hormonjainak lebomlása, másrészt a méhlepény (placenta) által termelt hormon a hCG önmagában fokozza a terhes pajzsmirigyének méretét és funkcióját egyaránt. A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte. A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.

A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.

A TSH szint az első trimeszterben (három hónapban) alacsonyabb („fiziológiás hipertireózis”), ezért a perifériás hormonok (T4 szint) meghatározása nélkül a TSH nem elegendő a pajzsmirigy funkció megállapításához.

A magzat sejtjei az immunrendszer számára idegenek. Kilökődését számos védő genetikai, immunológiai és hormonális mechanizmus akadályozza. Ezen védő faktorok eredményeképpen terhesség alatt immuntolerancia figyelhető meg, az autoimmun betegségekre jellemző ellenanyagszintek is alacsonyabbak lesznek (autoantitestek). A szülést követően viszont emelkednek. Amennyiben ez az élettani védő mechanizmus sérül, akkor a szülést követő 3-12 hónap múlva  autoimmun gyulladás (post-partum thyreoiditis) alakulhat ki a szülések mintegy 3-17 %-ban. Ez a betegség a hypothyreosis egyik leggyakoribb oka, korai felismerése azért is fontos, mert tünetmentes formában is rizikófaktora lehet a menstruációs és fertilitási zavaroknak, a spontán abortuszoknak, az újszülöttek mentális retardációjának, illetve az anya későbbi szívbetegségeinek.

Bebizonyosodott az is, hogy policisztás petefészek betegségségben (PCO) szintén gyakori az autoimmun pajzsmirigy gyulladás.

Szükséges-e, szabad-e jódot szedni?

A jódhiánynak és a fokozott jódbevitelnek speciális szerepe van pajzsmirigybetegségekben.

A hazai adatok azt mutatják, hogy a várandósok 56,3 %-ában jódhiány mutatkozott, így a várandósok közel felében lenne szükség napi 100-150 μg-ot meghaladó jódid pótlására. A csökkent jódbevitel következtében a pajzsmirigyhormon képzése a normálisnál viszonylag alacsonyabb. A terhesség első 10-12. hetében a magzat még az anya keringéséből kapja a pajzsmirigyhormont, amely a szervek kifejlődéséhez szükséges. Legújabb vizsgálatok szerint amennyiben ez nem áll megfelelő mennyiségben a magzat rendelkezésére, az újszülöttekben elsősorban az idegrendszeri fejlődés elmaradása figyelhető meg. A fentiekből következik a megelőző céllal adott jód (jódprofilaxis) fontossága terhesség, illetve a szoptatás alatt. Ennek adagja napi 250-300 μg- Jódozott konyhasó használata önmagában nem elegendő, napi l50-200 μg jód kiegészítő bevitele ekkor is szükséges. A jódpótlás megkezdése már a kívánt terhesség előtt l-2 hónappal ajánlott.

A jódbevitel más esetekben ártalmas is lehet, autoimmun pajzsmirigy-betegségre hajlamos betegekben az autoimmun folyamat fellángolását eredményezheti. Ezért családtervezéskor törekedni kell az esetleges pajzsmirigybetegségek pontos megállapítására még a terhesség előtt.

Befolyásolják a pajzsmirigy hormonjai a szív működését?

Mind a csökkent, mind a fokozott pajzsmirigyműködés árt a szívnek. A túlműködés eredményeképpen gyors szívműködés és ritmuszavarok alakulhatnak ki. Ez legjellemzőbb az un. meleg göbök esetében. A pitvari eredetű ritmuszavar (pitvarifibrilláció) hátterében az esetek 20-25%-ban túlműködő, gyakran kicsiny „meleg” göb áll. A göb gyógyításával a ritmuszavar is megszűnik. A csökkent pajzsmirigyműködés szívelégtelenséghez, lassú szívműködéshez („mixödemás” szívbetegséghez) vezet. Rontja a helyzetet, hogy ezeknek a betegeknek magasabb a koleszterin szintjük, ami miatt megnő az érelmeszesedésből származó szívbetegség kockázata is.

Hajhullás hátterében állhat-e pajzsmirigy-betegség?

Életkortól és egyéntől függően naponta 60-100 hajszálat hullatunk el. Az is természetes, hogy fésülködéskor, vagy hajmosáskor több hajat veszítünk, mint egyébként. Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben. A haj növekedésének alapja a hajhagyma, amelynek képződését számos örökletes és hormonális tényező befolyásolja. A hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az u.n. „anagén”, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. „katagén” szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3) hétig tart. Majd a „telogén” fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerülnek. Ez az összes hajszál 10-15%-át is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását.
Kutatási eredmények azt mutatták, hogy a nőkből kozmetikai műtétek során kivett hajhagymák anagén fázisának hossza növekedett a pajzsmirigy két hormonjának: a trijódtironinnak és a tiroxinnak a jelenlétében. A kísérlet azért jelentős, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy hormonjainak hiánya felelős lehet a nők fokozott hajhullásáért, másrészt reményt is ad a hatásos kezelésre.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a hajhullás gyakran nem csak a csökkent pajzsmirigyműködés következménye, hanem a hajhagyma elleni autoimmun folyamat következménye is lehet

Van-e kapcsolat az elhízás és a csökkent pajzsmirigy-működés között?

A csökkent pajzsmirigy működése elhízáshoz vezet. Ez a folyamat lehet fokozatos és viszonylag gyors is. Jellemző, hogy a beteg viszonylag kevés ételt fogyaszt, diétázik, és ennek ellenére nem tud fogyni. Ilyenkor a legkülönbözőbb diétával kínozzák magukat, pedig a megfelelő kezeléssel a testsúly fokozatosan redukálható.

Okozhat-e a pajzsmirigybetegség szembetegséget?

Szempanaszok Basedow-kór esetén jelentkeznek, de akkor is csak ritkán, és általában enyhe formában. Szemfájdalom, gyulladás, kidülledés, kettőslátás vagy egyéb látászavar kialakulásakor gondolni kell arra, hogy esetenként ez a pajzsmirigy betegséggel összefüggésben állhat. Ezért egyrészt szempanaszait jelezze háziorvosának és/vagy soron
kívül az endokrinológus gondozó orvosának, másrészt a szemész orvosnak jelezze, hogy pajzsmirigy betegsége van vagy volt.

A szemtünetek megelőzhetik, ill. több hónappal követhetik a pajzsmirigy autoimmun megbetegedését.

A klinikai tünetek egyes betegekben és a betegség különböző stádiumaiban eltérőek lehetnek. Kezdetben domináló a fényérzékenység, fokozott könnyezés, fejfájás, idegentest-érzés, később lép fel a szem körüli duzzanat (ödéma), kötőhártya gyulladás, látászavar, homályos, majd kettőslátás. Feltűnő lehet a szem "kidülledése", a szaruhártya károsodása, szemizmok hegesedése. Az első szakaszban dominálóak a gyulladásos tünetek, később ezeket a hegesedés váltja fel.

Mikor gondoljon a beteg pajzsmirigybetegséghez társuló szembetegségre? Ha nem vagy nehezen befolyásolható fentebb említett panaszok lépnek fel és korábbiakban pajzsmirigybetegség miatt kezelték, ha az allergiásnak tartott szembetegség az addig alkalmazott kezelésre nem javult. Mi tehet a beteg a megelőzés érdekében?

A legfontosabb a dohányzás azonnali elhagyása, mert a betegség kialakulásában és romlásában a cigarettázás meghatározó fontosságú. Az Egyesült Államokban a betegek kezelését el sem kezdik, amíg a beteg nem hagy fel ezzel a kóros szenvedéllyel.

Van-e hatása stressznek a pajzsmirigy betegségeire?

A stressz-szindróma elsősorban a nőket érintő jelenség. Ők azok, akik természetükből adódóan hajlamosabbak többet rágódni egy-egy problémán, miközben az anya-, feleség-, és munkahelyi szerepekben való tökéletes helytállásra törekednek. Egyre többet hallunk stresszről, menedzser betegségekről, pánikrohamokról, de mi vár azokra, akik megmagyarázhatatlannak látszó tüneteikkel orvoshoz fordulnak és mi az, amit saját maguk is megtehetnek a gyógyulás érdekében?

A stressz a XX. és a XXI. század betegsége. Krónikus, megoldhatatlannak tűnő problémák életünk számos területén akadhatnak, legyen az munkahelyi konfliktus, családi gondok, vagy pénzügyi nehézségek.

A stressz-szindrómaként definiált állapot tünetei:

  • Nyak, ill. fejfájás
  • Szívdobogásérzés
  • Izzadékonyság
  • Álmatlanság, a koncentráló képesség csökkenése
  • Gyengeség
  • Gombócérzés a torokban
  • Szájszáradás

A stressz és az endokrin betegségek (pajzsmirigy), az immunrendszer kapcsolatát egyre inkább megismerjük. Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű  biológiai felismerése volt, hogy a psycho-neuro-endokrin- és az immunrendszer nem csak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ. Ennek a közös "nyelvnek" a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé. Ma még nem tudjuk ennek a sokrétű kölcsönhatásnak minden részletét, azonban jelen ismereteink már elégségesek annak kimondására, hogy nem egymástól elkülönült, hanem egy integrált psycho-neuro-endokrin-immunrendszer felelős a szervezet homeosztázisának megőrzéséért Az emberi szervezet regulációját összefoglaló integrativ nyelv kódjainak megfejtése új  irányt nyitott a  medicinában.A mindennapi gyakorlatban  a korábban autonómnak vélt rendszerek közötti   interakciókra számos példát említhetünk. A hormonok (szteroidok, prolactin, pajzsmirigy hormonjai) befolyásolják az immunrendszer fiziológiás és kóros mûködését egyaránt. Az immunrendszer által termelt biológiailag aktiv anyagok (citokinek) elleni  gyógyszerek, antitestek pedig a napi gyakorlatban már alkalmasak az autoimmun pathomechanizmusú endokrin kórképek gyógyítására.  A krónikus stressz nem egyszerűen  idegességet jelen, hanem a szervezet egészének a betegsége, ezért szerepe van az egyre gyakoribb betegségek: így  a pajzsmirigy betegségeinek kialakulásában. A csökkent pajzsmirigy betegséghez gyakrabban társul depresszió, a l depresszóban  feltűnő a pajzsmirigy betegségeinek magas száma. Ezt még az is növeli, hogy bizonyos, a psychiátriában alkalmazott gyógyszerek (litium, anti-depresszánsok) befolyásolják  a pajzsmirigy funkcióját és az immune reakciókat.  A feltett kérdésre a válasz igen. Ezért stressz vizsgálata  és kezelése egyben a pajzsmirigy betegségeinek megelőzését és kezelését is szolgálja.